A „pökhendi” kifejezés fő jelentése: sértő módon fölényes személyt vagy viselkedést írja le. Ez a személy önteljes és szemtelenül elbizakodott, mások felett állónak érzi magát. A második jelentése ízléstelenül dicsekvő személyt ír le, aki túlzottan és méltatlanul büszkélkedik valamivel, például saját tettével vagy különlegesnek tartott képességével. Ez a dicsekvés gyakran kellemetlen vagy idegesítő lehet mások számára. A harmadik jelentés azt említi, hogy a pökhendiség lehet egy ember arckifejezésében, magatartásában vagy általános megnyilvánulásaiban is tetten érhető. A szó használatakor tehát egyaránt lehet szó személyes tulajdonságról és külső megnyilvánulásokról is.
Ez a szó egy negatív árnyalatú jelző, amely arra utal, hogy az illetőnek hiányzik a megfelelő alázat vagy tisztelet mások iránt, és hajlamos túlzottan fölényeskedni vagy dicsekedni.