A Manchester United szenvedésének nyomában

12 év telt el azóta, hogy utoljára magasba emelhették a Vörös Ördögök a Premier League megnyeréséért járó trófeát. Normál esetben ez nem is olyan vészesen hosszú idő, de itt most egy egykor rettegett csapatról van szó, amivel senki sem játszott szívesen. Az online sportfogadás világában otthonosan mozgók pontosan tudják, hogyan apadt évről évre nulla közeli szintre a szorzója, ha a bajnoki esélyeket vizsgáljuk.

Érdemes szemügyre venni, mi csúszhatott félre ezalatt az időszak alatt, de előtte nézzük meg, minek lehetünk szemtanúi a jelenben.

A jelen

Jelenleg 27 fordulót követően a 14. helyen állnak összesen 33 megszerzett ponttal. Jobban megértjük a helyzet súlyosságát, ha százalékosan fejezzük ki az eredményességüket: az eddig megszerezhető 81 pont kb. 40%-át tudták zsebre tenni. Egy ilyen múlttal rendelkező együttes számára nem túl rózsás mutató.

A 2024/25-ös kiírás sem úgy sikerült, ahogy a vezetés és a szurkolók elképzelték. Ez lehetett az utolsó csepp a pohárban, ugyanis Erik ten Haagot a Sportingnál szuperedző státuszig jutó Rúben Amorim váltotta.

A játékoskeret gyakorlatilag változatlan maradt, így ebből kellett (volna) kitalálni a sikeres receptet. Most már tudjuk, hogy ezidáig nem sikerült. Lehetett hallani hozzáállásbeli problémákat is, leginkább Marcus Rashford kapcsán. Ő azóta az Aston Villa színeiben lép pályára kölcsönben.

Kicsit olyan érzésünk lehet, mintha a rendelkezésre álló játékosok nem lennének képesek pályára tenni a mester elképzelésit. Legalábbis a meccsek nagy részében biztos nem.

Jöttek-mentek az edzők

Utazzunk vissza egy kicsit az időben, egészen a legendás Sir Alex Ferguson távozásáig. Ő méltó befejezéssel, azaz bajnoki címmel búcsúzhatott az Old Trafford kispadjától. Azóta a tizedik menedzsert fogyasztja a gárda. Összehasonlításul ki kell emelni, hogy Ferguson 1986-ban érkezett, így 27 éven át írhatta páratlan történetét.

A tulajdonosok próbálkoztak sztáredzőkkel (pl.: Louis van Gaal vagy José Mourinho) és kevésbé ismert szakemberekkel (pl.: Ralf Rangnick) egyaránt, de az igazi fokmérőnek számító első hely csak nem akart összejönni. A legközelebb Mourinho és Solksjaer jártak egy-egy második hellyel, de ha hozzátesszük a pontokban mért lemaradást, akkor árnyaltabb lesz a kép. A 2017/18-as idényben 19, míg a 2020/21-es bajnokságban 12 ponttal maradtak le a Manchester City mögött.

A hőn áhított trófea tulajdonképpen nem is volt elérhető közelségben. Az igazság jegyében azt gyorsan hozzá kell tenni, hogy nem sok bizonyítási időt kaptak az edzők. Fergusonnak jóval több lehetősége volt bizonyítani, amit meg is hálált, de az első Premier League címre 7 évet kellett várni.

Mi lehet a gyógyír?

Az elsődleges megoldás szinte adja magát. A menedzserek felé közvetített türelem igencsak szorosra van méretezve. Lehet, hogy 1-2 év a kukában kötne ki, de a nagy képet nézve könnyen lehet, hogy megérné. Elkönyvelhetjük, hogy ebben a felgyorsult világban már ez a trendi. Ha nem bizonyítasz gyorsan, repülsz. De attól még korántsem biztos, hogy ez a járható út.

Talán most Amorimmal elnézőbbek lesznek a felettesei és tényleg hagyják, hogy elsősorban igazolásokkal saját fazonra szabja a taktikát. Erik ten Haag kívánságai többnyire meghallgatást nyertek, de ő is beleesett egy nagy hibába.

Számos olyan játékost csábított Manchesterbe, akikkel már dolgozott együtt. Arra valószínűleg nem gondolt, ha valaki remekel egy csapatban, nem garantált, hogy máshol is fog. Talán abban hibázott a legnagyobbat, hogy elsődleges szempontnak azt tekintette, kikben bízott meg a múltban. Kicsit szakmaiatlannak tűnik, de vélhetően más is történt a színfalak mögött.

Másodlagos tünetként azt jegyezhetjük fel, nagyon úgy tűnik, hogy a játékosok a menedzserek fejére nőttek, sőt, klikkesedve már-már lázadtak is néha. Ezt elég nehéz lett volna elképzelni Sir Alex idejében. Erről David Beckham is tudna mesélni. Az erős kéz és a teljesítmény következetes elvárása ma már tényleg kötelező elem egy edzőnél.

Amorim remek szakember, ezt neki már nem kell senkinek sem bizonygatnia, de úrrá tud-e lenni pályafutása legnagyobb kihívásán? Néha olyan érzésünk lehet, mintha minden összeesküdne Manchester vörösebbik fele ellen.